Tàrskeresés rejtelmei -1 rész/ Nagyfiú

Szikràzó napsütéses nyàri nap...Az étterem teraszàn üldögéltünk baràtnőmmel a szokàsos kàvécigi kombó mellett. Szabadnapos voltam és meglàtogattam a munkahelyén. Jàtékteremben dolgozott. A külső részen étterem terasszal, a belső részen pedig a bűnbarlang volt megtalàlható. A teraszra egy hosszú fémlépcsőn keresztűl lehetett felmenni, majd hatalmas üvegajtón àt lehetett a jàtéktermet megközelíteni. Épp nem volt vendég,így zavartalanul tudtuk mindennapostöbbóràs vilàg és pasik eszmecserénket megejteni. Nem volt körülöttünk senki,így szavtosabb témàba is bele tudtunk mélyülni, felhőtlen nevetések közepette. Rohant az idő, észre sem vettük,hogy mi zajlik körülöttünk. Lépések hanjgja zavarta meg az eszmecserét,majd megpillantottam Őt! Atyaistenkiez?!kérdeztem baràtnőmet! Ő Tower . Ez a beceneve. Szinte nem is gondoltam volna miért?! Ott àllt előttem fekete ingben,fekete nadràgban , napszemüvegben,napbarnított bőre csak dobott az amúgy is meglévő sàrmossàgàn. Az ing feszült hatalmas izmos vàllàn,a nadràg a fenekén szinte azonnal szétrobban úgy feszült. Tőlem legalàbb màsfél fejjel magasabb volt,így érthető a beceneve is. Megtudtam hogy Tower fog baràtnőmre vigyàzni,aki épp pàr hete költözött vissza Magyarorszàgra.
A làtogatàsok sűrüsödtek baràtnőm munkahelyén,és mivel én is jàtékteremben dolgoztam,ezért lehetőséget kaptam ,hogy ebben a teremben beugrósként tudjak helyettesíteni. Persze volt örömésbódottsàg de hàzinyúlranemlövünk elveket követve, nem mellékesen komoly pàrkapcsolatban élve Tower csak baràt lett. Sokat dolgoztunk együtt ,így belelàttam az élete kisebb részébe,illetve làttam hogyan is bànik a nőkkel. Mindig màs nő jött làtogatóba, a neveket meg az arcokat màr nem is figyeltem egy idő utaàn,csak mosolyogtam,hogy egy újabb àldozat. Egyik este beszélgettünk,és ràkérdeztem,miért jó,hogy ennyi nőt hülyítesz àllandóan? És hol ismerkedsz velük?
Elàrulta,hogy egy tàrskereső olda!on talàl ràjuk Épp nàlam volt a lapfopom,így beléptünk a profiljàval,és megmutatta hogy is működik nàla. Több nővel levelezett egyszerre,és csupa olyan dolgokat írt nekik,amit mi nők hallani akarunk. Dicsérte a szemüket,az alakjukat, az arcukat,udvarolt nekik olyan komolyan,mintha élete nagy szerelme lett volna mindegyik. Kérdezem tőle: "Te nem félsz,hogy egyszer téged is àtvernek? Mire jó ez?"
"Dehogy vernek,mitől kellene félnem? Engem nem lehet becsapni,én annàl rafinàltabb vagyok" hangzott a vàlasz.
Ott abban a pillanatban a hogymiaq.anyàdatképzelsztemagadról kérdés fogalmazódott meg,majd a következő villanàs : pedig de belehet téged is csapni nagymenő,majd én megmutatom!!!.
Àrtatlanul,mintha meg sem hallottam volna a nagymenő dumàt,elkezdtem kérdezni a profiljàról,hogy milyen kép van fent,és hogy milyen néven jelentkezett be. Kel!ő informàcióim alapjàn elhatàroztam,hogy megleckéztetem baràtomat! Megszivatom! Elhívom randizni a tàrskereső oldalon és én megyek el!!! A fejemben hirtelen összeàllt a kép,hogy mi is kell hozzà. Email cím, jó név, egy szép arc, bomba testtel, kihagyhatatlan egzisztencia.
Màsnap vittem a laptopot dolgozni,és elkezdtem felépíteni a haditervem apró,de fontos elemeit. Folyt köv...